Nem fogok itt magyarázkodni. Eltűntem, és akkor mi van? Nem, nem lettem horgász. Nyáron nyaralok, télen telelek. A írás téli műfaj, a hajózás meg nyári. Ez persze nem igaz, de most mit mondjak? Bűntudat? Nincs különösebb. Belátás?
Hogyha a nyilvánvaló dolgok elfogadása annak minősül. A hajóm dokkol, avagy dekkol. Vár rám a csajom, miközben én más csajoknak csapom a szelet. Nyári kalandok. Egy komfortos sudár medveasszony, amolyan dajka, még vonzó, de ráférne egy rácfelvarrás, meg egy tengerparti csárterflört, egy elhanyagolt hölgyikével. Ez az idei termés, de jöjjön a lényeg, a másodvirágzás.
(A történet most egy időre a kettős dramaturgia elvét alkalmazva az élességet a hajóról a hajósra állítja, azaz arról lesz szó, hogy mi van velem. (Mintha ez nem lett volna mindig így))
Tehát. Megyünk, szeptember végén, mikor még nyílnak a völgyben, elindulunk életünk első vízi zarándok útjára Pál apostol nyomában,
Aquagora zászló alatt. Szépen alakul a kaland és ebben talán a rendkívüli elszántságunk dacára nekünk van a legkisebb érdemünk.Somának és nekem. A legnagyobb tisztelet azoké a barátoké, akik segítenek, biztatnak, megválaszolják a kérdéseinket, adott esetben megoldják, máskor pedig kérdeznek. A legnagyobb hála pedig a Teremtőé, Ő ugyanis a fővédnök, mindenek tudója, aki nélkül meg sem mozdulhatnánk. Köszönöm, mi Atyánk.
Hogyha a nyilvánvaló dolgok elfogadása annak minősül. A hajóm dokkol, avagy dekkol. Vár rám a csajom, miközben én más csajoknak csapom a szelet. Nyári kalandok. Egy komfortos sudár medveasszony, amolyan dajka, még vonzó, de ráférne egy rácfelvarrás, meg egy tengerparti csárterflört, egy elhanyagolt hölgyikével. Ez az idei termés, de jöjjön a lényeg, a másodvirágzás.
(A történet most egy időre a kettős dramaturgia elvét alkalmazva az élességet a hajóról a hajósra állítja, azaz arról lesz szó, hogy mi van velem. (Mintha ez nem lett volna mindig így))
Tehát. Megyünk, szeptember végén, mikor még nyílnak a völgyben, elindulunk életünk első vízi zarándok útjára Pál apostol nyomában,
Aquagora zászló alatt. Szépen alakul a kaland és ebben talán a rendkívüli elszántságunk dacára nekünk van a legkisebb érdemünk.Somának és nekem. A legnagyobb tisztelet azoké a barátoké, akik segítenek, biztatnak, megválaszolják a kérdéseinket, adott esetben megoldják, máskor pedig kérdeznek. A legnagyobb hála pedig a Teremtőé, Ő ugyanis a fővédnök, mindenek tudója, aki nélkül meg sem mozdulhatnánk. Köszönöm, mi Atyánk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése